Pár napja találtam néhány török(arab?) hölgy munkájáról oldalakat és szinte szájtátva bámultam, mire képesek némi drót és ásvány felhasználásával . Ennek a medálnak a készítésekor azt a keleties hangulatot próbáltam megragadni , amit a műveik láttán éreztem . A végeredmény minőségileg alig üti meg a színvonalat , amit hordhatónak minősíthetek , de kezdetnek talán elég. Ha lesz egyáltalán folytatás , mert egy kissé még számomra is "tömény".
Aztán csak folytatódott a spirálozás , de már próbáltam mértéktartóbb maradni . A fénykép sajnos nem mutatja meg a gyöngy csodás orgonalila színét , ami az elcsábulásomhoz vezetett .
Általában nem szeretem a köztes színeket , de ez a barnászöld egyszerűen megfogott . De hogy miért ?
Újabb lila , de most átlósan díszítve ... Így is imádom a színét .
A fényképen sajnos nem látszik a csiszolt gyöngyház korongok visszafogott szépsége, valahogy olyan finomnak tűnik, mint egy esküvői ruha selyme .
És az örök kedvenc , a türkiz . A medál igazán tetszik , de a fülbevaló túl csicsás . A képek láttán azt hiszem , bontok vissza belőle , hogy jobban látszódjon a gyöngy .
Alapjában véve örülök nekik , nekem olyan egy kicsit , mintha most már sikerülne egy kis rendszert vinnem a kacskaringókba ...
Hihetetlen miket tudsz csavargatni!
VálaszTörlés